Hont község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Balassagyarmati kistérség
Lakosság: 560 fő
Terület: 24.14 km²
Népsűrűség: 23,2 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 35

Fekvése

A település a 2-es főút mentén található.

Története

Hont földvárának rekonstrukciós rajza

A középkorban Hont vármegye székhelye volt.

A település az egyik legelső magyar vármegye, (Nagy-)Hont központja volt, a földvár a 10—11. század fordulóján épülhetett. Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt, aki a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb, északi terület ura lehetett. E területbe tartozhatott Gömör és Nógrád vármegye területe is, melyek azután az új megyék megszervezésével önállósultak, kettészelve (Nagy-)Hont vármegyét Hontra és Kis-Hontra.

A földvár helyének térképe

A 13. században többször említik hadnagyát, udvarbíráját, de a tatárjáráskor sikeresen ellenálló várak között nem szerepel. A régészeti ásatások tanúsága szerint a várat tűz pusztította el, és a legkésőbbi előkerült leletek 13. századiak. Tehát lehet, hogy a földvár a tatárok támadásakor pusztult el, lehet hogy néhány évtizeddel később, de többé nem épült fel. Területét azonban a falu elfoglalta, és napjainkban is sűrűn be van építve lakóházakkal.

A barokk stílusú római katolikus templom 1776-ban épült. Az I. világháború előtt a településen haladt keresztül a Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vasútvonal, de a trianoni szerződés ezt kettészelte, és az 1960-as években a Drégelypalánk-Hont-Ipolyság szakaszon a síneket is felszedték. 1945-ig az esztergomi érsekség volt a legnagyobb birtokos a településen.

Nevezetességei

Honti-szakadék
Csitári kápolna, Csitári-forrás

Következő községek

További községek